Az ifjúsági világtalálkozók története
Az ifjúsági világtalálkozó a Katolikus Egyház által szervezett nemzetközi esemény, amelyre a világ minden tájáról érkeznek a fiatalok. A két-, illetve háromévente megrendezett program középpontjában a Szentatyával való találkozás áll. Az ifjúsági világtalálkozók története 1984 virágvasárnapjáig nyúlik vissza, amikorra II. János Pál pápa Rómába hívta a fiatalokat, hogy együtt ünnepeljék a megváltás évének lezárását. 1985-ben a pápa levelében a világ minden fiatalját meghívta egy találkozóra, majd hivatalosan is kezdeményezte az ifjúsági világnapok megünneplését. Minden találkozónak volt himnusza, mely eleinte a rendező ország nyelvén, később egyre több más nyelven is megszólalt a találkozókon. A világtalálkozó soron következő helyszínét a Szentatya mindig a záró szentmisében hirdeti ki. Általában egy távoli földrész nagyvárosát mindig egy európai helyszín követi. Ez a meghívás arra ösztönzi a fiatalokat, hogy hitüket egymással megosszák, együtt ünnepeljék, és közösen gondolkozzanak azon a témán, amelyet a pápa minden ifjúsági világtalálkozó előtt meghirdet.
Az ifjúsági világtalálkozók szimbólumai
Az ifjúsági világtalálkozók keresztje
380 cm magas, 175 cm széles, súlya 31 kg. Két szál deszkából áll, amelyeket a Megváltás Szentévének zárásakor rögzítettek egymáshoz. Egykor „szentévi keresztnek” nevezték. További nevei: „jubileumi kereszt”, „az ifjúsági világtalálkozók keresztje”, „zarándokkereszt” vagy egyszerűen „ifjúsági kereszt”. Jézus Krisztus üzenetét hordozza, megváltásunk jele. Ezt az egyszerű fakeresztet II. János Pál pápa 1984-ben, az első ifjúsági világtalálkozó alkalmával ajándékozta a fiataloknak, így hívta meg őket Krisztus követésére és a közös ünneplésre. „Szeretett fiatalok! A Szentév végén rátok bízom ennek az ünnepi évnek a szimbólumát: Krisztus keresztjét! Hordozzátok a világban, mint Krisztus emberiség iránti szeretetének valóságos szimbólumát, és hirdessétek mindenkinek, hogy egyedül Krisztusban, aki meghalt, de feltámadt a halálból, lelhetünk üdvösséget és megváltást.”
A kereszt bejárta mind az öt kontinenst, kifejezve az Egyház egyetemességének tapasztalatát. Járt nyomornegyedekben, börtönökben, sétálóutcákon. Volt a New York-i Ground Zero-n és bevásárlóközpontokban is. Egy évvel a nemzetközi találkozó előtt a keresztet a fogadó ország fiataljaira bízzák. 2014 őszén hazánkban is fogadtuk: két hétig zarándokolt a magyar egyházmegyékben, fiatalok százai találkoztak vele, mielőtt továbbadtuk szlovákiai társainknak. A kereszt 2015-re „hazaérkezett” Lengyelországba, hogy ott töltse a világtalálkozóig hátralevő időt, eljutva minden lengyel egyházmegyébe. A helyi fiatalok így a zarándokkereszt jelenlétében ünnepelhetik Krisztus szeretetének misztériumát. „A zarándokkereszt egyik kontinensről a másikra zarándokol, és a fiatalok mindenhonnan összegyűlnek, hogy együtt mondják ki: Jézus Krisztus és az ő üzenete mindenki számára ugyanaz. Őbenne nincsenek megoszlások, a népekre jellemző versengés vagy szociális diszkrimináció. Mindannyian testvérek vagyunk Isten egyetlen családjában.” (II. János Pál pápa a manilai IVT-n) „Számomra nagyon nehéz teljesen megérteni a kereszt erejét, ám ez az erő mégis létezik. A halál keresztje az élet keresztjévé válik. Ha szemléljük, arra emlékezhetünk, amit Jézus tett értünk – az ő szeretetére emlékezünk.” (Sébastien, egy kanadai fiatal, 2002) Ha a kereszt éppen nincs úton, Rómában, a Vatikán közelében található San Lorenzo ifjúsági központ kápolnájában van.
Az ifjúsági világtalálkozók ikonja
A kereszttel együtt zarándokol országról országra az a Mária-ikon, amelynek a Ferenc pápa által is nagyon kedvelt eredetije Rómában, a Santa Maria Maggiore-bazilikában található. Az ikont a hagyomány szerint Lukács evangélista festette és Szent Ilona császárnő vitte magával Rómába a Szentföldről. A Máriát karján a gyermek Jézussal ábrázoló Salus Populi Romani-ikont (a név jelentése: Róma népének megszabadulása) Nagy Szent Gergely pápa kora óta tisztelik a rómaiak. A hagyomány szerint ugyanis miután körbehordozták a városban, megszűnt a pusztító pestisjárvány és a város megmenekült. Ferenc pápa időről időre „megszökik”, hogy csendben imádkozhasson a kegykép előtt. Apostoli útjait ez előtt a kegykép előtt kezdi, és hazaérkezésekor ide tér vissza hálát adni (így tett a riói IVT-re vezető zarándoklat alkalmával is).
